AdSence hirdetések jövedelme és adózása magyar illetőségű adóalanyok esetében
Az alábbiakban összefoglalom a 2010-ben hatályos jogszabályok alapján – illetve, ahol az szükséges kitekintve korábban érvényes előírásokra is- az AdSence hirdetésekből jövedelmet szerzők számára szükséges tudnivalókat.
Első lépésben vizsgáljuk meg, pontosan mit is takar az „AdSence” hirdetés, a KSH besorolása szerint miféle tevékenységről is beszélünk! Ez adózási szempontból nagyon fontos kérdés!
Amint azt az érintettek is tudják, a szolgáltatás lényege, hogy a weboldal-tulajdonosok - a Google hirdetéskiszolgáló programjában való regisztrációt követően – engedélyezhetik weboldalukon szöveg, kép és videó formátumú hirdetések megjelenítését amely a Google anyacégen keresztül bevételhez juttatja őket.
A fenti tevékenységet folytatók reklám-, illetve hirdetési felületet adnak bérbe.
A KSH besorolása szerint tehát az SZJ'031 alapján tehát 74.40.11.0 Hirdetési, reklámfelület,-idő eladása jutalékért, illetve 74.40.20.0 Reklámfelület,-idő eladása tevékenységről, azaz a TESZOR'082 besorolása szerint 73.12.13 Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerződéses alapon tevékenységi körről beszélünk.
Adózási szempontból fontos az a körülmény is, hogy a hirdetési felületet – azaz a weblapot, annak egyes részeit - jutalékért adja-e el valaki, vagy sem.
Az esetek többségében – így a Google AdSence esetében – a reklámfelület eladásáról van szó, és nem jutalékos rendszerről.
Magát a felületet - mivel a weblap virtuális jelenség, a könnyebb érthetőség kedvéért képzeljük el, mintha a házunk kertjében állna egy hatalmas tábla, és díjazás ellenében megengednénk a sarki kisbolt tulajdonosának, hogy kiragassza rá a plakátjait, - adjuk el, de nem a weblapot, azaz maradva az előbbi példánál, magát a táblát nem adjuk el, csak a használatának a jogát.
Adózás szempontjából különbséget kell tennünk az ingatlanok és az ingó dolgok bérbeadása közt.
Az egyértelmű, hogy a reklámfelület nem lehet ingatlan - nem felel meg e fogalomnak.
(Ingatlanoknak minősülnek a telkek, a föld felületének egyes határozott részei (alkotórészeikkel együtt), minden más pedig ingó. A Ptk. lényegében ezt a megoldást veszi át anélkül, hogy meghatározná valamelyik fogalmát. Az ingatlanok felosztását más jogszabályokban találhatjuk meg. Ezek: az 1994. évi V. törvény, valamint a még mindig hatályos 26/1987. (VII. 31.) MT rendelet, illetve a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). Az ingatlan fogalmát meghatározza a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv., és a Személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény /SZJA-törvény/ is. E definíciókat most nem idézem, de terjedelmi keretek okán is hidd el nekem, hogy a hirdetési felület nem ingatlan. )
Fentieket összegezve, tehát ingóság bérbeadásáról beszélünk.
Adózási szempontból az adóalany személyének és jogállásának is jelentős szerepe van. Beszélhetünk tehát
- magánszemélyekről (nincs vállalkozói igazolványuk),
- egyéni vállalkozókról,
- társas vállalkozásokról, egyéni cégekről.
Magánszemélyek
esetében önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a fentiek szerinti bérleti díj egésze. Viszont lehetősége van az érintettnek arra, hogy a tevékenységével összefüggő költségeit levonja az adóalapjából. Erre két -féle lehetőséget kínál a - magánszemély szempontjából irányadó SZJA-törvény:
- bizonylatok (számlák) alapján a bérbeadási tevékenység érdekében ténylegesen felmerült költségeit levonhatja a bevételből, a bevétel mértékéig (azaz, az esetleges veszteséget - ellentétben a vállalkozókkal – nem viheti át, „határolhatja el” a következő adóévre -
a következő adóévben nem vonhatja le a bevételéből. Az elszámolható költségek köréről az SZJA-törvény 3. számú mellékletében találunk eligazítást. Ekkor ún. tételes költségelszámolást alkalmaztunk.
- A bevétel 10%-át tekintjük a tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz költségátalánnyal számolunk, ezt nem kell számlákkal alátámasztani. Viszont fontos tudni, hogy e módszer választása esetében a magánszemélynek az adott adóévben az önálló tevékenységei bevételeinek egyikére sem – még az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítéssel szemben sem - számolhatóak el tételesen a költségek, így ha a bérleti díjból a költségátalányt vonta le az illető, akkor – például – a fordításért kapott bevételéből sem vonhatja le számlák alapján a költségeket, csak az átalányt veheti figyelembe.
Mivel a bevétel kifizetője (Google) a magyar adótörvény értelmezésében nem tekinthető kifizetőnek, a bevételt, az ebből számított jövedelmet terhelő adóelőleget a magánszemélynek kell kiszámítania és befizetnie, negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. (Az ezzel kapcsolatos előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény – azaz az Art.- 2. számú mellékletében találjuk.)
Fontos, hogy a magánszemélynek, ha vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat – például bérbeadó -, az adóhatóságtól akkor is adószámot kell kérnie, még a tevékenység megkezdése előtt.
Egyéni vállalkozók
esetében is az ellenérték egésze adóköteles bevételnek minősül, és ugyancsak az SZJA-törvény előírásai az irányadóak. Azaz az egyéni vállalkozó fodrász honlapján elhelyezett samponreklám miatt a Goggle-től kapott bevétel ugyanúgy az egyéni vállalkozás bevétele, mint a hajvágásért kapott összeg.. Az egyéni vállalkozó is elszámolhatja bevételével szemben az ennek elérése érdekében felmerült, igazolt költségeit.
Tételes költségelszámolásához az SZJA-törvény 11. számú mellékletében találhatja meg a törvény részletes előírásait.
Esetében a 10%-os költségátalányról nem lehet szó, csak tételes költségelszámolásról, illetve az egyéni vállalkozók átalányadózásáról. Ennek részletes kifejtésére e keretek közt nem vállalkozom – mindenki keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját-, de mazochista fanatikusok az SZJA-törvény 49/A.§-49/C.§-aiban, illetve 50.§.-56.§-aiban mélyülhetnek el, ha 'önkiszolgáló módon' részletes információkat szeretnének.
A választott adózási módtól – vállalkozói személyi jövedelemadózás, azaz tételes költségelszámolás, illetve átalányadózás - függően kell az adókötelezettségét (vállalkozói SZJA, osztalékadó) megállapítania és az adóelőleget megfizetnie, ugyancsak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig.
Társas vállalkozások
esetében is a tárgyalt bevétel egésze a társasági adóalapba beszámító, adóköteles bevétel. (Emlékezz vissza az egyéni vállalkozó fodrász kapcsán írtakra!)
A táras vállalkozások esetében is igaz, hogy csak a tevékenység érdekében felmerült, azzal szorosan összefüggésbe hozható költségek számolhatóak el, azaz vonhatóak le az adóalapból. A társas vállalkozások költségelszámolásának szabályait a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao) törvény, illetve annak 3. számú melléklete rögzíti.
A pozitív adóalapot pedig társasági adó terheli. (A”maradékot” osztalék formájában lehet kivenni, illetve vissza lehet fordítani a tevékenység céljaira.)
Az egyéni cég
2010-ben már nem egy egyszerű eset. Ugyanis 2010. január 1-től hatályba lépett az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény.
Ennek alapján az egyéni cégeknek 2010. június 30-áig el kellett dönteniük - és a Cégbírósághoz bejelenteniük-, hogy egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként működnek tovább. A bejelentésig az SZJA-törvény hatálya alá tartoznak – ennek megfelelően az egyéni vállalkozók kapcsán részletezett adózási előírásokkal-, majd egyéni cégként a bejelentést követően már a társasági adózás szabályai szerint kell eljárniuk.
Tehát a tárgyalt bevétel adózásának módja is fentiek szerint változik: SZJA-tv. vagy Tao.-tv. előírásainak függvényében.
Meg kell említenem témánk kapcsán még három fontos adónemet: az áfát és a kulturális járulékot, valamint az iparűzési adót..
Kezdjük az áfával!
Ezek elsősorban a magánszemélyek, mert fő szabályként e minőségükben nem alanyai az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (Áfa-tv.): így például, ha valaki eladja a használt mobiltelefonját, akkor nem terheli ezt az értékesítést áfa.
Más a helyzet, ha a magánszemély rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. - adószáma van -, akkor alanya az áfának. Fontos, hogy az adóalanyiságot a rendszeres gazdasági tevékenység ténye alapozza meg, és nem annak eredménye (nyereség vagy veszteség), és így az is alanya az áfának akinek rendszeres gazdasági tevékenysége miatt mégsem kell áfát fizetnie: például a tevékenység jellege vagy egyéb sajátos körülményei miatt mentes az áfa alól (pl. ingatlan bérbeadása), vagy az érintett alanyi adómentességet választott, ahogyan arról az egyéni vállalkozók kapcsán lesz szó. (A tevékenységet adószám birtokában – azaz rendszeres gazdasági tevékenységként – folytató magánszemélyeknek az alanyi adómentesség választását javaslom.)
Azok az egyéni- és társas vállalkozások sem fizetnek áfát, amelyek éltek az alanyi mentesség választásának lehetőségével (Őket arról lehet felismerni, hogy adószámukban az áfa-kód, azaz a visszafelé számított harmadik számjegy az „1”-es), nem fizetnek áfát mindaddig, amíg éves bevételük nem lépi túl az 5 millió forintot. Ennek az az ára, hogy beszerzéseik áfáját sem vonhatják le, igényelhetik vissza.
Az egyéni- és társas vállalkozások (egyéni cég is), ha nem alanyi mentes, akkor már áfát fizethet.
Az áfa-fizetési kötelezettség szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy hol van az adott szolgáltatás teljesítési helye. E kérdésről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az Áfa-törvény megfogalmaz egy ún. általános szabályt (azaz főszabályt), és emellett az általánostól eltérő, különös szabályokat. Ez különösen igaz a szolgáltatásnyújtások esetén. Ha egy adott szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem találunk előírást a különös szabályok közt, akkor annak teljesítési helyét a főszabály alkalmazásával kell megállapítanunk. Abban az esetben, ha a szóban forgó szolgáltatásra a különös szabályok valamelyike vonatkozik, akkor – természetesen – ennek a szabálynak megfelelően kell eljárnunk. Előfordulhat, hogy az adott szolgáltatást – annak tartalma alapján – több különös szabály is érinti. Ebben az esetben azt a különös szabályt kell alkalmazni, amelyiknek a tartalma speciálisabb, szűkebb.
Fentiek fényében vizsgáljuk meg a mi ingóság bérbeadása szolgáltatásunkat!
Első lépésben tehát nézzük az Áfa-törvény különös szabályait!
Az áfa-törvény különös szabályait 38.§.-49.§-ai rögzítik. Témánk szempontjából a 46.§. az érdekes.
Az ingóság bérbeadása kapcsán arra az esetre állapít meg különös szabályt (46.§.(2) bek. g) pont), ha a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany, ráadásul lakóhelye, szokásos tartózkodási helye ún. harmadik államban (azaz nem az EU valamely tagállamában) van. Ebben az esetben a teljesítés helye a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési helye, illetve ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
A szolgáltatás minden más igénybevevője- adóalany bármely más tagállamban vagy harmadik államban vagy nem adóalany valamely másik tagállamban - esetében a teljesítési hely megállapítása tekintetében az áfa-törvény fő szabálya érvényesül (37.§.).
Az említett főszabály eltérő rendelkezést ad, attól függően, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem.
- Ha adóalany, akkor a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol „ő” gazdasági céllal letelepedett, illetve, ha nincs ilyen letelepedési helye, akkor a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.
- Ha nem adóalany, akkor a szolgáltatás nyújtójának gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a teljesítés helye.
Rögtön adódik a kérdés, az AdSence hirdetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetési felület bérbeadása kapcsán ki a szolgáltatás igénybevevője: a hirdetők, akiknek Bannerjei megjelennek a weblapunkon vagy az a cég, amely fizet nekünk, azaz a Google?
Nos, mi a Google anyacéggel állunk kapcsolatban, az általunk nyújtott szolgáltatást e cég számlázza tovább – közvetíti – saját szolgáltatás részeként a hirdetők felé. Szolgáltatás közvetítése esetében a közvetítőt úgy kell tekinteni, mint aki a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is egyben.
Nem mindegy azonban, hogy a Google céghez kapcsolódóan ki a szerződő fél. Lehet ugyanis
- Google Inc.
- Google Ireland,
- Sanghai Gou Xun Advertising Co., Ltd, („SGX”).
Az, hogy ezek közül melyik céggel szerződtünk, az az Általános Szerződési Feltételekből derül ki.
A Google Inc. és az „SGH” ún. harmadik állambeli adóalanyok. Ennek megfelelően a fő szabály adóalanyokra vonatkozó előírása érvényesül: a teljesítés helye az USA, illetve Kína.. Ebből következően szolgáltatásunk az Áfa-törvény területi hatályán kívül esik, nem kell áfás számlát kiállítanunk részükre akkor sem, ha nem vagyunk alanyi mentesek. .
Viszont a Google Ireland esetében egy ír jogszabályok alapján bejegyzett cégről van szó, amelynek székhelye Írország.
Ekkor - a fentiekben már részletezettek szerint – a teljesítés helye EU tagállamban, Írországban van. A szolgáltatás nyújtójának – 2010. január 1-től akkor is, ha alanyi adómentes- a fordított adózásra vonatkozó szabályok szerint kell a számlát kiállítania, azaz a számla nem tartalmazhat általános forgalmi adót, azt az ír szabályok szerint a Google Ireland fizeti meg az ír szabályok szerint. Viszont az e tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései áfája levonható a magyar adóalanynak, akkor is, ha egyébként további tevékenységeiben alanyi adómentes.
Fentiekkel összefüggésben közösségi adószámmal is rendelkeznünk kell!
2010. január 1-től minden áfa-alanynak - ne feledjük, az alanyi adómentes is alanya az áfának, csak speciális szabály okán nem terheli adó - közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha másik tagállami adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, vagy annak szolgáltatást nyújt.
Továbbá összesítő nyilatkozatot (10A60) kell az adóhatósághoz benyújtaniuk a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű más tagállambeli adóalanyok részére teljesített szolgáltatásokról..
(Abban az esetben, ha a Google Irelandtól a kifizetéseket egy írországi címre kapjuk, akkor az ír áfát kell számlánkban felszámítanunk, és megfizetnünk, ehhez regisztrálnunk kell - adószámot kérnünk- Írországban.)
...számlázás
Felmerül még a kérdés, hogy mikor, mely dátummal kell számlánkat kiállítanunk.
Az áfa-törvény ebben a kérdésben is a főszabály kontra különös szabály struktúrában dolgozik. A különös szabályokat a törvény 57.§.-64.§-ai rögzítik. A törvény 58.§-a tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha folyamatosan nyújtott szolgáltatásról (például bérbeadás) van szó, illetve a felek határozott időre szóló elszámolásban egyeztek meg.
Ekkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége.
A Google a kifizetéseket meghatározott értékhatár elérésekor teljesíti. Ha elértük a kifizetési küszöböt, akkor a bevételt a következő hónap végén folyósítják.
Az áfa-törvény értelmében minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás fizetési határnapján keletkezik, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.
Fentiekből következik, hogy a fizetési határidő jellemzően a küszöbérték elérését követő hó végétől számított 30 napon belül kerül sor.
Számlánkat így csak a kifizetés megérkeztét követően, az összeg jóváírásának – készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában való kifizetéskor a kézhezvétel - időpontjával, mint teljesítési idővel tudjuk kiállítani.
A Tao.-tv. szabályai szerint a bevételt az Szt. előírásainak megfelelő teljesítési idővel kell figyelembe vennünk: vagyis azt az időpontot, amikor a gazdasági esemény ténylegesen teljesült. Jelen esetben a szerződés szerinti feltételek a küszöbérték elérésekor teljesülnek. Erről az időpontról az AdSence fiókunkban találunk adatokat.
Az Szt. 167.§.(1) bekezdése d)pontja értelmében a könyvelés alapbizonylatán a számvitel szerinti teljesítés időpontját, időszakát is fel kell tüntetnünk, ha az eltér az Áfa-törvény szerinti teljesítés időpontjától.
Az SZJA-törvény szerint adózók számára pedig ugyancsak az összeg jóváírása, kézhezvétele napja jelenti a jövedelem keletkezése napját..
A devizában kapott bevétel forintra történő átszámítása: az SZJA-törvény 6.§.-a - jóváírás, kézhezvétel napján időpontjában érvényes, a jegybank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell a bevételt forintra átszámítani; lehetőség van arra is, hogy a magánszemély a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos árfolyamot, vagy – amennyiben ilyen a rendelkezésére áll – a tranzakciót követő/megelőző 15 napon belül kiállított vételt/eladást igazoló bizonylaton feltüntetett árfolyamot alkalmazza.-, illetve a Tao.-tv. hatálya alá tartozók esetében az Szt. 60.§-ban részletezettek szerint.
Még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, és ez
a tevékenységhez használt szerver földrajzi helyének és tulajdonjogának kérdése.
Ha a szerver külföldön van, akkor az adott külföldi állam és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményből kell kiindulni: van-e ilyen egyezmény, ha igen mit tartalmaz a telephelyek vonatkozásában. Az EU tagállamaival kötött, kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményeink az ún. OECD Modellegyezmény a jövedelem és a vagyon adóztatásáról c. ajánláson alapulnak. Az említett modellegyezmény 5.cikke tárgyalja a telephely kérdését, azaz azt, mit tekinthetünk egy vállalkozás telephelyének, mely gazdasági tevékenységei, berendezéseinek léte, a tevékenység mely körülményei keletkeztetnek telephelyet (gazdasági letelepedést) egy külföldi országban, és eredményeznek így adófizetési kötelezettséget a vállalkozás számára. Telephelyként nem csupán a „klasszikus” irodára, gyárra, üzemre kell gondolnunk, esetenként egy tevékenység a végzésének körülményei miatt is az adott állam területén rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősülhet. Konkrét országok közti egyezmények vizsgálata nélkül, a modellegyezményből kiindulva e kérdés kapcsán a következőket kell tudnunk.
Egy internetes webhely - amely szoftver és elektronikus adatok kombinációja – önmagában nem tekinthető megfogható dolognak. Ezért nem kapcsolható hozzá olyan helyszín, amely „tevékenységi helynek” minősülne, mivel az érintett webhelyet képező szoftver és adatok vonatkozásában nincsenek olyan létesítmények, mint a helyiségek vagy bizonyos esetekben gépek vagy berendezések. Ugyanakkor a szerver, amelyen a webhelyet tárolják, és amelyen keresztül az elérhető, olyan berendezés, amelynek van fizikai helye, és az ilyen hely a szervert üzemeltető vállalkozás állandó üzleti helyének minősülhet.
A webhely és a webhelyet tároló és használó szerver megkülönböztetése azért is fontos, mert a szervert üzemeltető vállalkozás és a webhelyen keresztül üzleti tevékenységet folytató vállalkozás nem feltétlenül azonos.
Például gyakori, hogy a webhely, amelyen keresztül egy vállalkozás az üzleti tevékenységét folytatja, valamely internetszolgáltató (ISP) szerverén helyezkedik el. Bár az ilyen megállapodás szerint az ISP-nek fizetett díj alapulhat a webhely számára szükséges szoftver és adatok tárolására használt lemezterületen, az ilyen szerződések rendszerint nem eredményezik azt, hogy a szoftver és annak helyszíne a vállalkozás rendelkezésére áll, még akkor sem, ha a vállalkozás meg tudott állapodni abban, hogy webhelyét egy bizonyos helyszínen található konkrét szerveren tárolják. Ilyenkor a vállalkozás nincs jelen a helyszínen fizikailag, mivel a webhely nem materiális. Következésképpen nem tekinthető úgy, hogy a tárolási megállapodás alapján üzletii helyre tett szert. Ha azonban a webhelyen keresztül üzleti tevékenységet folytató vállalkozás önmaga rendelkezik a szerver felett – például birtokolja (bérli) és üzemelteti azt a szervert, amelyen a webhelyet tárolják és használják -, az a hely, ahol a szerver található, a vállalkozás telephelyének minősülhet - áfa- és bizonyos egyéb feltételek mellett - társasági adó, személyi jövedelemadó (vagy ezeknek megfelelő adók) fizetésének kötelezettségét külföldön. (bizonyos további feltételek, mint például a telephely meglétének tartós időtartama - általában félév- függvényében).
(Az OECD3 Modellegyezmény nem csak az EU tagállamok közti szerződésekben, de az OECD más tagállamai – mint például Japán, Törökország - által kötött szerződésekben is kiindulópontként szolgálnak.)
Az USA a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei tekintetében nem az OECD Modellegyezményt veszi alapul. Esetében a területén folytatott tevékenységnek minősülnek – és így az AdSence program révén elért bevétel adóztatható az USA-ban - az alábbiak:
olyan USA-beli alkalmazott foglalkoztatása, illetve olyan készülék USA-beli birtoklása, amelynek bármilyen módon szerepe van az AdSence programhoz kapcsolódó ebvétel megszerzésében, például USA-beli webszerver vagy webhely-üzemeltetési szolgáltatás fenntartása, valamint a következő tevékenységek bármelyikében közreműködő alkalmazott foglalkoztatása:
= webszerver, webhely-üzemeltetési szolgáltatás vagy webhely fenntartása,
= tartalomfejlesztés a webhely számára,
= marketingtevékenység folytatása a webhely felhasználói körének bővítése céljából,
= telefonos támogatás nyújtása a webhelyhez,
= termék vásárlása a webhelyhez,
= webhely fenntartása, karbantartása.
Összefoglalva: ha a magyar illetőségű magánszemély, vállalkozás tőle független, USA-beli webhely-üzemeltető szolgáltatást vesz igénybe a weboldala fenntartására, esetleg tőle független féltől USA-beli webszervert bérel, vagy a kifizetéseket USA-beli postafiókba vagy levéltovábbításii címre kéri, az nem számít az USA-ban folytatott tevékenységnek.
Ha a szerver nem Magyarországon van, akkor az adózási előírások adott, egyedi esetre vonatkozó pontosítása érdekében a magánszemély, a vállalkozás tanácskozzon adószakértővel, adótanácsadóval!
"Evás" ÁFA
2010. január 1-től az eva-alanynak valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Ennek megfelelően, ha az EU valamely más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak nyújt szolgáltatást, akkor a szolgáltatás nyújtását megelőzően közösségi adószámot kell kérnie. (2010 előtt csak a közösségen belüli termékértékesítés és 10 ezer eurót meghaladó termékbeszerzés esetén élt e kötelezettsége.)
Ha az eva-alany az írországi székhelyű cégnek (Google Ireland) nyújtja a szolgáltatást, akkor a számláját áfa nélkül bocsátja ki (fordított adózás), a „mentes az adó alól” kitétel feltüntetésével. Összesítő nyilatkozatot (10A60) is be kell nyújtania. Ha a Google Inc., illetve az „SGX” számára, akkor pedig az áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról van szó (lásd az áfa-fizetésére kötelezetteknél már vázoltakat.). .A számlában az „Áfa-törvény területi hatályán kívüli” megjegyzést tünteti fel.
Iparűzési adó
A magánszemélyeket (adószáma van, de nincs vállalkozói engedélye) - mivel őt a törvény nem tekinti vállalkozónak (1990. évi C. tv. 52.§.26. pont)- kivéve, valamennyi érintettet terheli az iparűzési adó. (Kivéve azt az esetet, ha az érintett külföldi telephelyének tudható be a bevétel.)
Kulturális járulék
A kulturális járulékra vonatkozó előírásokat az 1993. évi XXIII. törvény tartalmazza. A törvény melléklete sorolja fel azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknek nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétele után a járulékot meg kell fizetni. A járulékköteles szolgáltatások közt szerepel az SZJ 74.40.11 besorolási számú hirdetési tevékenység – ideértve a hirdetési- és reklámfelület jutalékért való bérbeadását is. A törvény 5.§.(7) bekezdése járulékköteles tevékenységnek minősíti az internetes reklám- és hirdetési felületek értékesítését is. A járulék mértéke 1%.
2010. január 1-től a kulturális járulék megszűnt. A kérdés azonban érdekes lehet, hiszen a megelőző évek adókötelezettségét – elévülési időn belül – még ellenőrizheti az adóhatóság.
Fentiekben fontos „részlet”, hogy az áfát nem tartalmazó ellenérték képezi a járulék alapját, azaz akkor merül fel a fizetési kötelezettség, ha az Áfa-törvény értelmében felmerül áfa-fizetési kötelezettség is. Nem terheli azonban kulturális járulék azt az értékesítést, amely re vonatkozóan teljesítési helyként az áfa-törvény mentességet biztosít Közösségen belüli vagy harmadik államba történő értékesítés címén.
2010. január 1-ét megelőzően a tárgyalt szolgáltatás teljesítési helye (Áfa-törvény 46.§.) az a hely volt, ahol
a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett (letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van), feltéve, hogy ez más tagállamban van, mint ahol a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal (illetve ahol lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van),
a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy az a Közösség területén kívül van.
Fentieket összegezve sem 2010. évet megelőzően, sem 2010-ben nincs kulturális járulék-fizetési kötelezettség a Google Inc., a Google Ireland, illetve az „SGH” részére teljesített szolgáltatások kapcsán.
(Nem tartozik a kérdéshez, de a belföldön nyújtott szolgáltatás esetében felmerülhetett 2010 előtt a kulturális járulék fizetésének kötelezettsége.)
Végezetül szeretném felhívni minden érintett szíves figyelmét arra, hogy fentiek általánosságban tárgyalták az AdSence hirdetésekből származó bevétel adózásának kérdéseit, de nem minősülnek egyedi, konkrét vállalkozások számára adótanácsadásnak, csupán kiindulópontként szolgálnak. Fentiekből is kiderült, milyen sokféle szempont, körülmény játszik szerepet az adókötelezettség tényének, módjának megállapításában (Pl. a szerver tulajdonlása ténye és földrajzi helye kapcsán más államok is érdekeltek lehetnek az adóztatásban, nem csak Magyarország és a Google székhelye, telephelye). Minden konkrét esetet ezért valamennyi körülményével együttesen kell vizsgálni és ennek alapján döntést hozni adózásával kapcsolatban.
