Kell egyáltalán bevallást beadnom?

A napokban keresztlányom átadta a tavalyi jövedelmeivel kapcsolatos papírjait, igazolásait - szép vastag irattartó - , és megkért, készítsem el az adóbevallását, mert egy mukkot sem ért a kitöltési útmutatóból. Erről eszembe jutott - azon túl, hogy jé, már megint mindjárt itt van május 20-a, ami ugye köztudottan a magánszemélyek jövedelemadó bevallásának a határideje -, hogy sokan lehetnek ezzel így, hogy azt sem tudják, „eszik vagy isszák” a dolgot. Ezért most és a következő bejegyzésekben az SZJA-bevallásokkal foglalkozunk. Első lépésben azt az áldott helyzetet vesszük górcső alá, amikor nem kell bevallást beadnia a magánszemélynek. Nézzük, mikor tartozhatsz e szerencsések közé (persze az, ha nem volt tavaly jövedelmed, egyáltalán nem szerencse, de legalább a bevallást megúszod).

Nem kell tehát bevallást beadnod (a 1053-ast), ha - kizárólag adómentes jogcímen kaptál jövedelmet, azaz = ha nyugdíjas vagy, és a nyugdíjon kívül nem volt más jövedelmed = ha csak adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szereztél, pl.: kismama vagy, és csak GYES-t kaptál. = ha alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezel, és az alkalmi munkavállalás során elért jövedelmed: 2010.január 1-től 2010.március 31-ig terjedő időszakra,a 882.000 forintot nem érte el, valamint a 2010.április 1-től július 31-ig terjedő időszakra háztartási munkából, valamint az idénymunkából illetve 2010. augusztus 1-től december 31-ig terjedő időszakra megszerzett jövedelmed az egyszerűsített foglalkoztatásból, a 840.000 Ft-ot nem érte el, de ennek is az a feltétele, hogy más bevallás alá eső jövedelmed nem volt.

- Ha mezőgazdasági kistermelő vagy, és az ebből származó bevételed a 600.000Ft-ot nem haladta meg, de itt is feltétel az, hogy más bevallás beadási kötelezettség alá eső jövedelmed nem volt.

- Ha az ingatlanodat értékesítetted, de ebből jövedelmed nem keletkezett, és más bevallásköteles jövedelmed sem volt,

= azaz ha kevesebbért sikerült eladnod az ingatlant, mint amennyiért vetted, vagy amennyiért örökölted (az örökösödési illeték alapja és az illeték maga együtt kevesebb, mint az eladási ár).

= vagy már adómentes az ingatlanértékesítése: pl. ha lakóingatlant adsz el, és a szerzése óta eltelt legalább 5 év, akkor adómentes a bevétel, akár mennyivel is több, mint az eredeti vételár volt. Egyéb ingatlan esetében ehhez 15 év kell.

Ha többért adtad el, mint amennyiért vetted, akkor is csökkenthető az adóalap, de erről majd később lesz szó. Most maradjunk a bevallási kötelezettséget nem eredményező esetnél, azaz az előbbieknél.

Legközelebb körbejárjuk az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kérdését, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelmek és adójuk számítását.

1. 
   AdSence hirdetések jövedelme és adózása magyar illetőségű adóalanyok esetében
   
   Az alábbiakban összefoglalom a 2010-ben hatályos jogszabályok alapján – illetve, ahol az szükséges kitekintve korábban érvényes előírásokra is- az AdSence hirdetésekből jövedelmet szerzők számára szükséges tudnivalókat.
   
   Első lépésben vizsgáljuk meg, pontosan mit is takar az „AdSence” hirdetés, a KSH besorolása szerint miféle tevékenységről is beszélünk! Ez adózási szempontból nagyon fontos kérdés!
   
   Amint azt az érintettek is tudják, a szolgáltatás lényege, hogy a weboldal-tulajdonosok - a Google hirdetéskiszolgáló programjában való regisztrációt követően – engedélyezhetik weboldalukon szöveg, kép és videó formátumú hirdetések megjelenítését amely a Google anyacégen keresztül bevételhez juttatja őket.
   
   A fenti tevékenységet folytatók reklám-, illetve hirdetési felületet adnak bérbe.
   A KSH besorolása szerint tehát az SZJ'031 alapján tehát 74.40.11.0 Hirdetési, reklámfelület,-idő eladása jutalékért, illetve 74.40.20.0 Reklámfelület,-idő eladása tevékenységről, azaz a TESZOR'082 besorolása szerint 73.12.13 Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerződéses alapon tevékenységi körről beszélünk.
   Adózási szempontból fontos az a körülmény is, hogy a hirdetési felületet – azaz a weblapot, annak egyes részeit - jutalékért adja-e el valaki, vagy sem.
   Az esetek többségében – így a Google AdSence esetében – a reklámfelület eladásáról van szó, és nem jutalékos rendszerről.
   Magát a felületet - mivel a weblap virtuális jelenség, a könnyebb érthetőség kedvéért képzeljük el, mintha a házunk kertjében állna egy hatalmas tábla, és díjazás ellenében megengednénk a sarki kisbolt tulajdonosának, hogy kiragassza rá a plakátjait, - adjuk el, de nem a weblapot, azaz maradva az előbbi példánál, magát a táblát nem adjuk el, csak a használatának a jogát.
   Adózás szempontjából különbséget kell tennünk az ingatlanok és az ingó dolgok bérbeadása közt.
   
   Az egyértelmű, hogy a reklámfelület nem lehet ingatlan - nem felel meg e fogalomnak.
   (Ingatlanoknak minősülnek a telkek, a föld felületének egyes határozott részei (alkotórészeikkel együtt), minden más pedig ingó. A Ptk. lényegében ezt a megoldást veszi át anélkül, hogy meghatározná valamelyik fogalmát. Az ingatlanok felosztását más jogszabályokban találhatjuk meg. Ezek: az 1994. évi V. törvény, valamint a még mindig hatályos 26/1987. (VII. 31.) MT rendelet, illetve a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). Az ingatlan fogalmát meghatározza a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv., és a Személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény /SZJA-törvény/ is. E definíciókat most nem idézem, de terjedelmi keretek okán is hidd el nekem, hogy a hirdetési felület nem ingatlan. )
   
   Fentieket összegezve, tehát ingóság bérbeadásáról beszélünk.
   
   Adózási szempontból az adóalany személyének és jogállásának is jelentős szerepe van. Beszélhetünk tehát
   - magánszemélyekről (nincs vállalkozói igazolványuk),
   - egyéni vállalkozókról,
   - társas vállalkozásokról, egyéni cégekről.
   
   Magánszemélyek
   esetében önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a fentiek szerinti bérleti díj egésze. Viszont lehetősége van az érintettnek arra, hogy a tevékenységével összefüggő költségeit levonja az adóalapjából. Erre két -féle lehetőséget kínál a - magánszemély szempontjából irányadó SZJA-törvény:
   
   - bizonylatok (számlák) alapján a bérbeadási tevékenység érdekében ténylegesen felmerült költségeit levonhatja a bevételből, a bevétel mértékéig (azaz, az esetleges veszteséget - ellentétben a vállalkozókkal – nem viheti át, „határolhatja el” a következő adóévre -
   a következő adóévben nem vonhatja le a bevételéből. Az elszámolható költségek köréről az SZJA-törvény 3. számú mellékletében találunk eligazítást. Ekkor ún. tételes költségelszámolást alkalmaztunk.
   - A bevétel 10%-át tekintjük a tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz költségátalánnyal számolunk, ezt nem kell számlákkal alátámasztani. Viszont fontos tudni, hogy e módszer választása esetében a magánszemélynek az adott adóévben az önálló tevékenységei bevételeinek egyikére sem – még az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítéssel szemben sem - számolhatóak el tételesen a költségek, így ha a bérleti díjból a költségátalányt vonta le az illető, akkor – például – a fordításért kapott bevételéből sem vonhatja le számlák alapján a költségeket, csak az átalányt veheti figyelembe.
   Mivel a bevétel kifizetője (Google) a magyar adótörvény értelmezésében nem tekinthető kifizetőnek, a bevételt, az ebből számított jövedelmet terhelő adóelőleget a magánszemélynek kell kiszámítania és befizetnie, negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. (Az ezzel kapcsolatos előírásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény – azaz az Art.- 2. számú mellékletében találjuk.)
   
   Fontos, hogy a magánszemélynek, ha vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat – például bérbeadó -, az adóhatóságtól akkor is adószámot kell kérnie, még a tevékenység megkezdése előtt.
   
   
   Egyéni vállalkozók
   esetében is az ellenérték egésze adóköteles bevételnek minősül, és ugyancsak az SZJA-törvény előírásai az irányadóak. Azaz az egyéni vállalkozó fodrász honlapján elhelyezett samponreklám miatt a Goggle-től kapott bevétel ugyanúgy az egyéni vállalkozás bevétele, mint a hajvágásért kapott összeg.. Az egyéni vállalkozó is elszámolhatja bevételével szemben az ennek elérése érdekében felmerült, igazolt költségeit.
   Tételes költségelszámolásához az SZJA-törvény 11. számú mellékletében találhatja meg a törvény részletes előírásait.
   Esetében a 10%-os költségátalányról nem lehet szó, csak tételes költségelszámolásról, illetve az egyéni vállalkozók átalányadózásáról. Ennek részletes kifejtésére e keretek közt nem vállalkozom – mindenki keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját-, de mazochista fanatikusok az SZJA-törvény 49/A.§-49/C.§-aiban, illetve 50.§.-56.§-aiban mélyülhetnek el, ha 'önkiszolgáló módon' részletes információkat szeretnének.
   A választott adózási módtól – vállalkozói személyi jövedelemadózás, azaz tételes költségelszámolás, illetve átalányadózás - függően kell az adókötelezettségét (vállalkozói SZJA, osztalékadó) megállapítania és az adóelőleget megfizetnie, ugyancsak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig.
   
   Társas vállalkozások
   esetében is a tárgyalt bevétel egésze a társasági adóalapba beszámító, adóköteles bevétel. (Emlékezz vissza az egyéni vállalkozó fodrász kapcsán írtakra!)
   A táras vállalkozások esetében is igaz, hogy csak a tevékenység érdekében felmerült, azzal szorosan összefüggésbe hozható költségek számolhatóak el, azaz vonhatóak le az adóalapból. A társas vállalkozások költségelszámolásának szabályait a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. (Tao) törvény, illetve annak 3. számú melléklete rögzíti.
   A pozitív adóalapot pedig társasági adó terheli. (A”maradékot” osztalék formájában lehet kivenni, illetve vissza lehet fordítani a tevékenység céljaira.)
   
   Az egyéni cég
   2010-ben már nem egy egyszerű eset. Ugyanis 2010. január 1-től hatályba lépett az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény.
   Ennek alapján az egyéni cégeknek 2010. június 30-áig el kellett dönteniük - és a Cégbírósághoz bejelenteniük-, hogy egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként működnek tovább. A bejelentésig az SZJA-törvény hatálya alá tartoznak – ennek megfelelően az egyéni vállalkozók kapcsán részletezett adózási előírásokkal-, majd egyéni cégként a bejelentést követően már a társasági adózás szabályai szerint kell eljárniuk.
   Tehát a tárgyalt bevétel adózásának módja is fentiek szerint változik: SZJA-tv. vagy Tao.-tv. előírásainak függvényében.
   Meg kell említenem témánk kapcsán még három fontos adónemet: az áfát és a kulturális járulékot, valamint az iparűzési adót..
   
   
   
   Kezdjük az áfával!

Az egyszerűség kedvéért rögtön emeljük ki a tömegből azokat, akiknek biztosan nem kell áfát fizetniük!
Ezek elsősorban a magánszemélyek, mert fő szabályként e minőségükben nem alanyai az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (Áfa-tv.): így például, ha valaki eladja a használt mobiltelefonját, akkor nem terheli ezt az értékesítést áfa.
Más a helyzet, ha a magánszemély rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. - adószáma van -, akkor alanya az áfának. Fontos, hogy az adóalanyiságot a rendszeres gazdasági tevékenység ténye alapozza meg, és nem annak eredménye (nyereség vagy veszteség), és így az is alanya az áfának akinek rendszeres gazdasági tevékenysége miatt mégsem kell áfát fizetnie: például a tevékenység jellege vagy egyéb sajátos körülményei miatt mentes az áfa alól (pl. ingatlan bérbeadása), vagy az érintett alanyi adómentességet választott, ahogyan arról az egyéni vállalkozók kapcsán lesz szó. (A tevékenységet adószám birtokában – azaz rendszeres gazdasági tevékenységként – folytató magánszemélyeknek az alanyi adómentesség választását javaslom.)
Azok az egyéni- és társas vállalkozások sem fizetnek áfát, amelyek éltek az alanyi mentesség választásának lehetőségével (Őket arról lehet felismerni, hogy adószámukban az áfa-kód, azaz a visszafelé számított harmadik számjegy az „1”-es), nem fizetnek áfát mindaddig, amíg éves bevételük nem lépi túl az 5 millió forintot. Ennek az az ára, hogy beszerzéseik áfáját sem vonhatják le, igényelhetik vissza.

Az egyéni- és társas vállalkozások (egyéni cég is), ha nem alanyi mentes, akkor már áfát fizethet.
Az áfa-fizetési kötelezettség szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy hol van az adott szolgáltatás teljesítési helye. E kérdésről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az Áfa-törvény megfogalmaz egy ún. általános szabályt (azaz főszabályt), és emellett az általánostól eltérő, különös szabályokat. Ez különösen igaz a szolgáltatásnyújtások esetén. Ha egy adott szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem találunk előírást a különös szabályok közt, akkor annak teljesítési helyét a főszabály alkalmazásával kell megállapítanunk. Abban az esetben, ha a szóban forgó szolgáltatásra a különös szabályok valamelyike vonatkozik, akkor – természetesen – ennek a szabálynak megfelelően kell eljárnunk. Előfordulhat, hogy az adott szolgáltatást – annak tartalma alapján – több különös szabály is érinti. Ebben az esetben azt a különös szabályt kell alkalmazni, amelyiknek a tartalma speciálisabb, szűkebb.
Fentiek fényében vizsgáljuk meg a mi ingóság bérbeadása szolgáltatásunkat!
Első lépésben tehát nézzük az Áfa-törvény különös szabályait!

Az áfa-törvény különös szabályait 38.§.-49.§-ai rögzítik. Témánk szempontjából a 46.§. az érdekes.
Az ingóság bérbeadása kapcsán arra az esetre állapít meg különös szabályt (46.§.(2) bek. g) pont), ha a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany, ráadásul lakóhelye, szokásos tartózkodási helye ún. harmadik államban (azaz nem az EU valamely tagállamában) van. Ebben az esetben a teljesítés helye a szolgáltatást igénybe vevő letelepedési helye, illetve ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
A szolgáltatás minden más igénybevevője- adóalany bármely más tagállamban vagy harmadik államban vagy nem adóalany valamely másik tagállamban - esetében a teljesítési hely megállapítása tekintetében az áfa-törvény fő szabálya érvényesül (37.§.).
Az említett főszabály eltérő rendelkezést ad, attól függően, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem.
- Ha adóalany, akkor a szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol „ő” gazdasági céllal letelepedett, illetve, ha nincs ilyen letelepedési helye, akkor a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye.
- Ha nem adóalany, akkor a szolgáltatás nyújtójának gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a teljesítés helye.

Rögtön adódik a kérdés, az AdSence hirdetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó hirdetési felület bérbeadása kapcsán ki a szolgáltatás igénybevevője: a hirdetők, akiknek Bannerjei megjelennek a weblapunkon vagy az a cég, amely fizet nekünk, azaz a Google?

Nos, mi a Google anyacéggel állunk kapcsolatban, az általunk nyújtott szolgáltatást e cég számlázza tovább – közvetíti – saját szolgáltatás részeként a hirdetők felé. Szolgáltatás közvetítése esetében a közvetítőt úgy kell tekinteni, mint aki a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is egyben.
Nem mindegy azonban, hogy a Google céghez kapcsolódóan ki a szerződő fél. Lehet ugyanis
- Google Inc.
- Google Ireland,
- Sanghai Gou Xun Advertising Co., Ltd, („SGX”).

Az, hogy ezek közül melyik céggel szerződtünk, az az Általános Szerződési Feltételekből derül ki.
A Google Inc. és az „SGH” ún. harmadik állambeli adóalanyok. Ennek megfelelően a fő szabály adóalanyokra vonatkozó előírása érvényesül: a teljesítés helye az USA, illetve Kína.. Ebből következően szolgáltatásunk az Áfa-törvény területi hatályán kívül esik, nem kell áfás számlát kiállítanunk részükre akkor sem, ha nem vagyunk alanyi mentesek. .
Viszont a Google Ireland esetében egy ír jogszabályok alapján bejegyzett cégről van szó, amelynek székhelye Írország.
Ekkor - a fentiekben már részletezettek szerint – a teljesítés helye EU tagállamban, Írországban van. A szolgáltatás nyújtójának – 2010. január 1-től akkor is, ha alanyi adómentes- a fordított adózásra vonatkozó szabályok szerint kell a számlát kiállítania, azaz a számla nem tartalmazhat általános forgalmi adót, azt az ír szabályok szerint a Google Ireland fizeti meg az ír szabályok szerint. Viszont az e tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései áfája levonható a magyar adóalanynak, akkor is, ha egyébként további tevékenységeiben alanyi adómentes.

Fentiekkel összefüggésben közösségi adószámmal is rendelkeznünk kell!
2010. január 1-től minden áfa-alanynak - ne feledjük, az alanyi adómentes is alanya az áfának, csak speciális szabály okán nem terheli adó - közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha másik tagállami adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, vagy annak szolgáltatást nyújt.
Továbbá összesítő nyilatkozatot (10A60) kell az adóhatósághoz benyújtaniuk a határon átnyúló, főszabály szerinti teljesítési helyű más tagállambeli adóalanyok részére teljesített szolgáltatásokról..
(Abban az esetben, ha a Google Irelandtól a kifizetéseket egy írországi címre kapjuk, akkor az ír áfát kell számlánkban felszámítanunk, és megfizetnünk, ehhez regisztrálnunk kell - adószámot kérnünk- Írországban.)

...számlázás

Felmerül még a kérdés, hogy mikor, mely dátummal kell számlánkat kiállítanunk.

Az áfa-törvény ebben a kérdésben is a főszabály kontra különös szabály struktúrában dolgozik. A különös szabályokat a törvény 57.§.-64.§-ai rögzítik. A törvény 58.§-a tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha folyamatosan nyújtott szolgáltatásról (például bérbeadás) van szó, illetve a felek határozott időre szóló elszámolásban egyeztek meg.
Ekkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége.
A Google a kifizetéseket meghatározott értékhatár elérésekor teljesíti. Ha elértük a kifizetési küszöböt, akkor a bevételt a következő hónap végén folyósítják.
Az áfa-törvény értelmében minden olyan esetben, amikor a felek elszámolási időszakhoz kötött ügyletet bonyolítanak egymás között, az adófizetési kötelezettség az adott elszámolás fizetési határnapján keletkezik, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja.
Fentiekből következik, hogy a fizetési határidő jellemzően a küszöbérték elérését követő hó végétől számított 30 napon belül kerül sor.
Számlánkat így csak a kifizetés megérkeztét követően, az összeg jóváírásának – készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában való kifizetéskor a kézhezvétel - időpontjával, mint teljesítési idővel tudjuk kiállítani.
A Tao.-tv. szabályai szerint a bevételt az Szt. előírásainak megfelelő teljesítési idővel kell figyelembe vennünk: vagyis azt az időpontot, amikor a gazdasági esemény ténylegesen teljesült. Jelen esetben a szerződés szerinti feltételek a küszöbérték elérésekor teljesülnek. Erről az időpontról az AdSence fiókunkban találunk adatokat.
Az Szt. 167.§.(1) bekezdése d)pontja értelmében a könyvelés alapbizonylatán a számvitel szerinti teljesítés időpontját, időszakát is fel kell tüntetnünk, ha az eltér az Áfa-törvény szerinti teljesítés időpontjától.
Az SZJA-törvény szerint adózók számára pedig ugyancsak az összeg jóváírása, kézhezvétele napja jelenti a jövedelem keletkezése napját..
A devizában kapott bevétel forintra történő átszámítása: az SZJA-törvény 6.§.-a - jóváírás, kézhezvétel napján időpontjában érvényes, a jegybank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell a bevételt forintra átszámítani; lehetőség van arra is, hogy a magánszemély a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos árfolyamot, vagy – amennyiben ilyen a rendelkezésére áll – a tranzakciót követő/megelőző 15 napon belül kiállított vételt/eladást igazoló bizonylaton feltüntetett árfolyamot alkalmazza.-, illetve a Tao.-tv. hatálya alá tartozók esetében az Szt. 60.§-ban részletezettek szerint.




Még egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet, és ez
a tevékenységhez használt szerver földrajzi helyének és tulajdonjogának kérdése.

Ha a szerver külföldön van, akkor az adott külföldi állam és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményből kell kiindulni: van-e ilyen egyezmény, ha igen mit tartalmaz a telephelyek vonatkozásában. Az EU tagállamaival kötött, kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményeink az ún. OECD Modellegyezmény a jövedelem és a vagyon adóztatásáról c. ajánláson alapulnak. Az említett modellegyezmény 5.cikke tárgyalja a telephely kérdését, azaz azt, mit tekinthetünk egy vállalkozás telephelyének, mely gazdasági tevékenységei, berendezéseinek léte, a tevékenység mely körülményei keletkeztetnek telephelyet (gazdasági letelepedést) egy külföldi országban, és eredményeznek így adófizetési kötelezettséget a vállalkozás számára. Telephelyként nem csupán a „klasszikus” irodára, gyárra, üzemre kell gondolnunk, esetenként egy tevékenység a végzésének körülményei miatt is az adott állam területén rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősülhet. Konkrét országok közti egyezmények vizsgálata nélkül, a modellegyezményből kiindulva e kérdés kapcsán a következőket kell tudnunk.
Egy internetes webhely - amely szoftver és elektronikus adatok kombinációja – önmagában nem tekinthető megfogható dolognak. Ezért nem kapcsolható hozzá olyan helyszín, amely „tevékenységi helynek” minősülne, mivel az érintett webhelyet képező szoftver és adatok vonatkozásában nincsenek olyan létesítmények, mint a helyiségek vagy bizonyos esetekben gépek vagy berendezések. Ugyanakkor a szerver, amelyen a webhelyet tárolják, és amelyen keresztül az elérhető, olyan berendezés, amelynek van fizikai helye, és az ilyen hely a szervert üzemeltető vállalkozás állandó üzleti helyének minősülhet.
A webhely és a webhelyet tároló és használó szerver megkülönböztetése azért is fontos, mert a szervert üzemeltető vállalkozás és a webhelyen keresztül üzleti tevékenységet folytató vállalkozás nem feltétlenül azonos.
Például gyakori, hogy a webhely, amelyen keresztül egy vállalkozás az üzleti tevékenységét folytatja, valamely internetszolgáltató (ISP) szerverén helyezkedik el. Bár az ilyen megállapodás szerint az ISP-nek fizetett díj alapulhat a webhely számára szükséges szoftver és adatok tárolására használt lemezterületen, az ilyen szerződések rendszerint nem eredményezik azt, hogy a szoftver és annak helyszíne a vállalkozás rendelkezésére áll, még akkor sem, ha a vállalkozás meg tudott állapodni abban, hogy webhelyét egy bizonyos helyszínen található konkrét szerveren tárolják. Ilyenkor a vállalkozás nincs jelen a helyszínen fizikailag, mivel a webhely nem materiális. Következésképpen nem tekinthető úgy, hogy a tárolási megállapodás alapján üzletii helyre tett szert. Ha azonban a webhelyen keresztül üzleti tevékenységet folytató vállalkozás önmaga rendelkezik a szerver felett – például birtokolja (bérli) és üzemelteti azt a szervert, amelyen a webhelyet tárolják és használják -, az a hely, ahol a szerver található, a vállalkozás telephelyének minősülhet - áfa- és bizonyos egyéb feltételek mellett - társasági adó, személyi jövedelemadó (vagy ezeknek megfelelő adók) fizetésének kötelezettségét külföldön. (bizonyos további feltételek, mint például a telephely meglétének tartós időtartama - általában félév- függvényében).
(Az OECD3 Modellegyezmény nem csak az EU tagállamok közti szerződésekben, de az OECD más tagállamai – mint például Japán, Törökország - által kötött szerződésekben is kiindulópontként szolgálnak.)
Az USA a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei tekintetében nem az OECD Modellegyezményt veszi alapul. Esetében a területén folytatott tevékenységnek minősülnek – és így az AdSence program révén elért bevétel adóztatható az USA-ban - az alábbiak:
olyan USA-beli alkalmazott foglalkoztatása, illetve olyan készülék USA-beli birtoklása, amelynek bármilyen módon szerepe van az AdSence programhoz kapcsolódó ebvétel megszerzésében, például USA-beli webszerver vagy webhely-üzemeltetési szolgáltatás fenntartása, valamint a következő tevékenységek bármelyikében közreműködő alkalmazott foglalkoztatása:
= webszerver, webhely-üzemeltetési szolgáltatás vagy webhely fenntartása,
= tartalomfejlesztés a webhely számára,
= marketingtevékenység folytatása a webhely felhasználói körének bővítése céljából,
= telefonos támogatás nyújtása a webhelyhez,
= termék vásárlása a webhelyhez,
= webhely fenntartása, karbantartása.

Összefoglalva: ha a magyar illetőségű magánszemély, vállalkozás tőle független, USA-beli webhely-üzemeltető szolgáltatást vesz igénybe a weboldala fenntartására, esetleg tőle független féltől USA-beli webszervert bérel, vagy a kifizetéseket USA-beli postafiókba vagy levéltovábbításii címre kéri, az nem számít az USA-ban folytatott tevékenységnek.

Ha a szerver nem Magyarországon van, akkor az adózási előírások adott, egyedi esetre vonatkozó pontosítása érdekében a magánszemély, a vállalkozás tanácskozzon adószakértővel, adótanácsadóval!
"Evás" ÁFA
2010. január 1-től az eva-alanynak valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Ennek megfelelően, ha az EU valamely más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak nyújt szolgáltatást, akkor a szolgáltatás nyújtását megelőzően közösségi adószámot kell kérnie. (2010 előtt csak a közösségen belüli termékértékesítés és 10 ezer eurót meghaladó termékbeszerzés esetén élt e kötelezettsége.)
Ha az eva-alany az írországi székhelyű cégnek (Google Ireland) nyújtja a szolgáltatást, akkor a számláját áfa nélkül bocsátja ki (fordított adózás), a „mentes az adó alól” kitétel feltüntetésével. Összesítő nyilatkozatot (10A60) is be kell nyújtania. Ha a Google Inc., illetve az „SGX” számára, akkor pedig az áfa területi hatályán kívüli szolgáltatás nyújtásáról van szó (lásd az áfa-fizetésére kötelezetteknél már vázoltakat.). .A számlában az „Áfa-törvény területi hatályán kívüli” megjegyzést tünteti fel.

Iparűzési adó
A magánszemélyeket (adószáma van, de nincs vállalkozói engedélye) - mivel őt a törvény nem tekinti vállalkozónak (1990. évi C. tv. 52.§.26. pont)- kivéve, valamennyi érintettet terheli az iparűzési adó. (Kivéve azt az esetet, ha az érintett külföldi telephelyének tudható be a bevétel.)

Kulturális járulék

A kulturális járulékra vonatkozó előírásokat az 1993. évi XXIII. törvény tartalmazza. A törvény melléklete sorolja fel azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknek nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétele után a járulékot meg kell fizetni. A járulékköteles szolgáltatások közt szerepel az SZJ 74.40.11 besorolási számú hirdetési tevékenység – ideértve a hirdetési- és reklámfelület jutalékért való bérbeadását is. A törvény 5.§.(7) bekezdése járulékköteles tevékenységnek minősíti az internetes reklám- és hirdetési felületek értékesítését is. A járulék mértéke 1%.
2010. január 1-től a kulturális járulék megszűnt. A kérdés azonban érdekes lehet, hiszen a megelőző évek adókötelezettségét – elévülési időn belül – még ellenőrizheti az adóhatóság.
Fentiekben fontos „részlet”, hogy az áfát nem tartalmazó ellenérték képezi a járulék alapját, azaz akkor merül fel a fizetési kötelezettség, ha az Áfa-törvény értelmében felmerül áfa-fizetési kötelezettség is. Nem terheli azonban kulturális járulék azt az értékesítést, amely re vonatkozóan teljesítési helyként az áfa-törvény mentességet biztosít Közösségen belüli vagy harmadik államba történő értékesítés címén.

2010. január 1-ét megelőzően a tárgyalt szolgáltatás teljesítési helye (Áfa-törvény 46.§.) az a hely volt, ahol
a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett (letelepedés hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van), feltéve, hogy ez más tagállamban van, mint ahol a szolgáltatást nyújtó adóalany telepedett le gazdasági céllal (illetve ahol lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van),
a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy az a Közösség területén kívül van.
Fentieket összegezve sem 2010. évet megelőzően, sem 2010-ben nincs kulturális járulék-fizetési kötelezettség a Google Inc., a Google Ireland, illetve az „SGH” részére teljesített szolgáltatások kapcsán.
(Nem tartozik a kérdéshez, de a belföldön nyújtott szolgáltatás esetében felmerülhetett 2010 előtt a kulturális járulék fizetésének kötelezettsége.)

Végezetül szeretném felhívni minden érintett szíves figyelmét arra, hogy fentiek általánosságban tárgyalták az AdSence hirdetésekből származó bevétel adózásának kérdéseit, de nem minősülnek egyedi, konkrét vállalkozások számára adótanácsadásnak, csupán kiindulópontként szolgálnak. Fentiekből is kiderült, milyen sokféle szempont, körülmény játszik szerepet az adókötelezettség tényének, módjának megállapításában (Pl. a szerver tulajdonlása ténye és földrajzi helye kapcsán más államok is érdekeltek lehetnek az adóztatásban, nem csak Magyarország és a Google székhelye, telephelye). Minden konkrét esetet ezért valamennyi körülményével együttesen kell vizsgálni és ennek alapján döntést hozni adózásával kapcsolatban.

Adómentes befektetések, avagy mi köze Sherlock Holmesnak a kamatadóhoz

Bizonyára találkoztál már egyik neves pénzintézetünk reklámjával, amelyben a híres magándetektív „kinyomozza”, hol és mibe érdemes megtakarított pénzét befektetnie.
Nos, a marketing szempontból gyenge négyesre - erről másutt, mert marketinges blogom is van - értékelhető reklám ugyan az arra fogékonyakban erős nosztalgiát ébreszthet a detektívirodalom olyan elegáns klasszikusai iránt, mint Sir Arthur Conan Doyle vagy Agatha Christie, de nem talált fel semmi újat az adózásban. Szóval a kamatadó megspórolásának lehetősége nem a szóban forgó bank érdeme, hanem a hatályos SZJA-törvény kínálta lehetőség azoknak, akik megtakarított pénzüket hosszú távon (az ún. felhalmozási évet követő 3-5 éven át) nélkülözni képesek.

Röviden: azok számára, aki - mint jelenleg a lakosság számottevő része - a fizetését kapja a bankszámlájára és csak ideig-óráig tudja általában „vésztartaléknak” tekintett megtakarításait lekötni, nem talált kiskaput a bank sem.

Miről is van itt szó?

Az SZJA-törvény 65.§-a részletezi a kamatjövedelemből, míg a 67/B.§-a tartalmazza a tartós befektetésekből származó jövedelem (hozam, kamat) szabályait.
Ennek alapján kamatjövedelemnek minősül – egyebek mellett - bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelésegyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész. (Ezzel a „szokásos piaci értéket meghaladó” kitétellel most nem foglalkozunk, erről máskor lesz majd szó.)

Magyarán, ha egy banknál számlánk, betétünk van, a bank által a pénzünk után fizetett kamat adóköteles. Az adó mértéke 20 százalék. Az adó akkor, azon a napon esedékes, amikor a köztünk és a bankunk közti szerződés szerinti feltételek teljesülnek, a kamat jóváírása és / vagy tőkésítése megtörténik. Így például, ha az említett szerződés szerint a bank minden hónap utolsó napján számolja el a kamatot, akkor e nap(ok) egyben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja(i) is. Ebből csak kifizetéskor tapasztalunk bármit is, mivel az adóval csökkentett kamatot fogjuk kézhez kapni. A bevallási kötelezettséget egyébként a bank teljesíti, és az adót is levonja, befizeti. Ebből következően nem kapunk az adóbevallásunk kitöltéséhez kapcsolódó igazolásokat a bankunktól, de nem is kell bevallásunkban e kérdéssel foglalkoznunk. Sőt, ha egyéb adóköteles, illetve bevallás alá eső jövedelmünk nincs, a banki kamatok miatt nem kell bevallást benyújtanunk (például csak nyugdíjunk és banki folyószámlánkon jóváírt kamatok jelentik éves jövedelmünket).
Ha a rendelkezésünkre álló összeget tartósan lekötjük, akkor bár az ezzel összefüggő hozam is kamat, azonban ekkor nem az adótörvény általános szabályai, hanem a már hivatkozott 67/B.§. szerintiek az irányadóak. 2010-től új kategóriát vezetett be az adótörvény: ez a tartós befektetésből származó jövedelem. Ezek esetében részben vagy teljes egészében megtakarítható a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó. Ennek feltétele az, hogy az erre a célra nyitott számlán elhelyezett összeget a tulajdonos a számlanyitás évét követő 3, illetve 5 évig a számlán tartsa. Ha a feltételek nem teljesülnek – azaz idő előtt kiveszi pénzét az érintett, és így nem tartós befektetésről van szó, akkor az alapesetnek - kamatjövedelmeket terhelő adó - megfelelően az adóteher 20 százalék.

Ha tehát rendelkezünk olyan megtakarítással – ennek nem feltétlenül kell „fergetegesen” nagy összegnek lennie, már akár 25 ezer forinttal is nyithatunk tartós megtakarítási, illetve befektetési számlát - ,a melyet nélkülözni tudunk a felhalmozás évét követő több éven át, akkor adókedvezményt vehetünk igénybe a kamatadóval összefüggésben, illetve nem kell az adót megfizetnünk. Azaz, ha 2010-ben kezdtük el gyűjtögetni a pénzünket - mondjuk néhány év múlva vállalkozást szeretnénk indítani - , akkor 2010. december 31-ig helyezzük el az összeget, akár több részletben is a számlánkon. Ez a felhalmozás éve. Ha 2013. december 31-ig egyetlen forintot sem veszünk ki erről a számláról, de 2014. január 2-án az lesz az első dolgunk, hogy felvegyük a számlán összegyűlt tőkénket és kamatait, akkor ez utóbbiakat terheli adó, de nem 20 százalék, hanem annak fele - azaz 10 százalék-, mivel 50 százalékos adókedvezmény érvényesül.

Ha csak két nappal korábban – 2013. december 31-én – vesszük fel a teljes összeget és kamatait, akkor nem élhetünk a kedvezménnyel, az adó mértéke 20 százalék. Részkivétre csak egy esetben, a nyitás évét követő 3. év végével – példánkban 2013. december 31-vel - kerülhet sor: a számlatulajdonos dönthet arról, hogy befektetésének csak egy részét kívánja kivezetni e számláról. Ebben az esetben az eddig elért hozam után a befizetett teljes összeg és a kivett összeg arányában kell adót fizetnie úgy, hogy a számlán legalább 25 ezer forintnak maradnia kell. A felvett hozamot 10 százalék adó terheli.

A megtakarítási időszak második felében - ez 2010-ben gyűjtött megtakarítás esetében a 2014-2015. éveket jelenti - felvett összegek és kamataik adóterhe 10 százalék. Ha kivárjuk az 5. év végét, azaz 2015. december 31-én vagy azt követően vesszük fel – akár a teljes összeget - , a kamatokat már nem terheli adó.
Ha fentiekkel kapcsolatban merül fel adófizetési kötelezettség, akkor azt az érintett személynek önadózás útján kell teljesítenie (azaz nem a bank vonja le és fizeti be, vallja be az adót, mint a „közönséges” kamatadó esetében).Tekintve, hogy a pénzintézetnek adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé e tekintetben is, nem célszerű elmulasztani a bevallást, a befizetést.

Fontos, hogy magának a befektetési formának, a szerződésnek is magán kell viselnie a „tartós” kifejezést: azaz tartós befektetési számláról, tartós megtakarítási számláról beszélünk. A szerződési feltételek közt szerepel az az elvárás is, hogy bizonyos ideig nem vonjuk ki tőkénket a bankból.

Ugyanis önmagában a pénz számlán „tartózkodásának” tartós volta nem alapozza meg az adókedvezményt, illetve az adómentességet. Ha - például – lakossági folyószámlánkra érkezik egy nagyobb összeg majd bármilyen okból három évig nem történik sem befizetés sem felvétel a számlánkon - például külföldre költözünk három évre kiküldetésbe- , attól még nem csökken az adóteher 10 százalékra, hiszen nem tartósan lekötött befektetési formáról volt szó, csupán nem éltünk a számla használatának lehetőségével. (Ugyanez a helyzet azokkal a takarékbetétszámlákkal, amelyek nem tartósan lekötött formációk.)

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele tehát a névre szóló tartós befektetési számla (TBSZ), amelyen forintban helyezhetőek el a betétek. A számlát hazai befektetési szolgáltatónál, pénzintézetnél lehet nyitni. Minden évben lehet ilyen számlát nyitni, de egy szolgáltatónál ugyanabban az évben csak egy befektetési és egy betéti tartós befektetési szerződés köthető. A tartós befektetési számlát legalább 25 ezer forinttal lehet nyitni. A számlán lévő befektetést csak a „0”. évben (az úgynevezett gyűjtőévben) lehet növelni - maradva előző példáinknál, a 2010-ben nyitott számlára csak 2010. december 31-ig lehet befizetni. Ezért, ha tőkénket ezt követően is növelni szeretnénk, új számlát kell nyitnunk.
.
Felmerülhet benned a kérdés, hogy okosabb-e „vésztartalékodat” valamilyen biztosításba, esetleg egészségpénztárba fektetned. Legközelebb erről lesz szó!

Üdvözlettel: a blog tulajdonosa, Júlia

EVA - kikerülhető a kapcsolt vállalkozások miatti dupla adó

Természetesen legális adókikerülésre gondolok.
Az EVA hatálya alá tartozók jól ismerik – és kellőképpen dühösek is emiatt – azt a szabályt, hogy a kapcsolt vállalkozás felé számlázott bevétel után dupla annyi evát kell fizetni (5.§.(2) bekezdés) , mint egyébként. Az EVA-törvény attól sem hatódik meg, ha az érintett vállalkozások kőkeményen az aktuális piaci árakat alkalmazzák, sőt, még hatósági árak alkalmazása estén is érvényes a kétszeres adó! (Tegyük hozzá, hogy az eva egy , „kedvezményes” adózási mód, a kisvállalkozások „támogatása” céljából...)
A törvény szerint kapcsolt vállalkozás:
az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
az adózó és az a személy, amely az adózóban – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
az adózó és más személy, ha harmadik személy – a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előző pontokban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
a többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.
(A közeli hozzátartozó fogalmát a Ptk.685.§.b) pontja határozza meg: azaz közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha – és nevelt- gyermek, az örökbefogadó- , a mostoha- , és a nevelőszülő, a testvér.)
2010-től kezdődően e lista kiegészült a belföldi vállalkozó külföldi telephelyeivel, valamint e belföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozásával.
Továbbá akkor is egybe kell számítani a közeli hozzátartozók szavazati jogát, ha egyazon cégben nem tulajdonosok, cégeik között nincs kereszttulajdonlás. A fentiek csak azokat a kapcsolt vállalkozásokat fogják érinteni, amelyek egymással üzleti kapcsolatba kerültek. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis a kapcsolt vállalkozások között megkötött szerződések alapján a szerződéskötés dátumát követő 15 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak a kapcsolt felek azonosító adatait (név, székhely, adószám). Ennek elmulasztása 500 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható.A vázoltak rendkívül hátrányosan érintik azokat az EVA alanyokat, amelyek eddig független vállalkozásoknak nyújtottak szolgáltatást, 2010-től azonban a megváltozott jogszabályi környezet miatt kapcsolt feleknek értékesítenek. Ilyenkor ugyanis az EVA alapját meg kell növelniük a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétellel, ha úgy tetszik, ezt a bevételt kétszeres mértékkel kell leadózni.
A kapcsolt vállalkozások közt számlázott összeget - akkor is ha valós és piaci értékű – kétszeresen kell az eva-alapba beleszámítani.
Annak azonban nincs törvényi akadálya, hogy az ügylet egy „rendes” - azaz nem az EVA hatálya alá tartozó - adózó közvetítésével jöjjön létre. Ha például egy szolgáltatást egy nem evás cég közvetíti a kapcsolt vállalkozások között, akkor az evás szolgáltató számára ez csak egyszeres eva-fizetést jelent.
A közvetített szolgáltatás fogalmát a Számviteli törvényben találjuk. Jellemzően az adóalany által, saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (a megrendelővel és célszerűen írásban) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke a közvetített szolgáltatás. Azaz az adóalany vevője és egyben nyújtója is a szolgáltatásnak. Az általa vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben úgy közvetíti, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható.
A fenti trükk alkalmazásakor fontos figyelemmel lenni az alábbiakra.
Nem „alkalmas” közvetítőnek az a vállalkozás, amely az Áfa-törvény szerinti alanyi adómentességet választotta. Ne vállaljon közvetítést – sem evás cégnek, sem másnak - az a vállalkozás, amelynek nincs módja meggyőződni arról, hogy az általa közvetített szolgáltatás valós, nem fiktív ügylet.
Ekkor ugyanis a közvetítő számára fennáll annak veszélye, hogy nem valós (fiktív) számlát állít ki, ezért a befogadó nem számolhatja el költségként és - ha nem evás cég, akkor ez fontos következmény - az áfa-tartalmat sem vonhatja le. Ha a közvetítő számára bebizonyosodik, hogy az ügylet valós, akkor természetesen vállalhatja a közvetítést, de célszerű közvetítés költségeit (pl. adminisztráció) az árrésben figyelembe vennie, továbbá a szerződésben a garanciális kötelezettségeket kizárni, így az ügylet kockázata a közvetítő számára minimalizálható.
A szerződésben, annak minden pontjában nagyon gondosan kell eljárni, kerüljük a „ráutaló magatartással” kapcsolatos megoldásokat, csak a szerződés pontos, írásban rögzített formája állja meg a helyét egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során.

(Legközelebb arról lesz szó, hogy mi köze Sherlock Holmesnak a kamatadóhoz, és miként kerülhető ki ez az adó...)

További szép napot Neked!

Juli

Első bejegyzés: mi a célom ezzel a bloggal...

Közel húsz évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező közgazdász és adószakértő vagyok (többek közt nemzetközi adózási és általános forgalmi adó szakterületen szereztem oklevelet). Vállalkozásom kis- és középvállalkozásoknak nyújt számviteli -, illetve adószakértői szolgáltatásokat. Blogomban olyan adózási tippekkel találkozhatsz majd, amelyekkel - természetesen 100%-ban törvényes módon!- csökkentheted adó - és járulékterheidet, akár magánszemély vagy, akár vállalkozó.

E fórumon olyan gyakran fogok írni, amilyen gyakran csak lehet - persze ez az éppen rendelkezésemre álló szabadidőnek is függvénye lesz - , látogass el ide gyakran, ha a kérdés érdekel! Várom a témához kapcsolódó kérdéseidet, hozzászólásaidat is!

További szép napot neked!

Júlia, a blog tulajdonosa